Vincent és ti
Váza íriszekkel, 1890 (The Metropolitan Museum of Art)
ez itt Balázs D. Attila bp-i újságíró vendégbejegyzés
Megtekintve ezt a pazar kiállítást, egy főiskolai kollégámmal futottam össze a Szépművészeti aulájában, Julióval (chilei), aki egy
információs pultnál önkéntesként promoválja Van Gogh-ot és társait. Furcsálltam, mikor mesélte, hogy a magyar könzönség java mennyire
elégedetlen a tárlattal, mert ennél többre vágyott.
Nem lepődtem meg ezen, látva a sok rágógumizó, tudálékos Delacroix-fikázót, ugyanis Van Gogh litográfiái és festményei mellett még számos óriás képviselteti magát az árnyas termekben. Nehéz is ezt megemészteni… A pannókról Rembrandt, Daubigny, Millet, Adriaen van Ostade képei köszöntenek ránk, akiknek a munkássága nagyban hozzájárult a holland mester kibontakozásához, de a tárlaton külön egységként láthatóak olyan sokszorosított japán fametszetek is, amelyek Van Gogh gyűjteményében is megtalálhatóak voltak. Ráadásul a festőzseninek a magyar művészetre gyakorolt hatását is bemutatja a tárlat. Ide sajnos sokan elfelejtenek betérni, pedig még Koszta, Mednyánszky és Munkácsy is ki van állítva a Csontváry Zarándoklat a libanoni cédrushoz című festményétől uralt térben. Vincent azt akarná, hogy nézzék meg őket is.
>> www.vangoghbudapesten.hu
[közzéteszi: kelemen]
2007. január 9., 20:35
Köszi (B.D.) Attila, hogy röviden megírtad, már vártam az anyagot a UV-n.
Kíváncsi vagyok, miért számítottak többre a kiállításon. Képileg szerintem teljesen rendben van, én a szervezést kifogásoltam: online jegyvételkor örömmel láttam, hogy korlátozzák, óránként hányan nézhetik meg a tárlatot, élőben viszont ezt nem lehetett tapasztalni… Sikerült akkora tömeget kifogni, mint harácsony előtt pár nappal a plázákban, ráadásul a(z érthetően) vinnyogó 3-10 éves gyerekekből is volt jónéhány…
2007. január 12., 11:42
Szia Edina drága!
A vinnyogó, kiskamaszokból azért tényleg lehetett volna kevesebb
Lenke barátnőm egy hete volt a Louvre-ban s mikor hazajött, nem kezdte el ostorozni a pesti kiállítást, pedig a párizsi bőségtől teljesen “kikészült”. A dolog egyszerű: tisztelni kell a tárlatot (amíg a miénk). Mellesleg a szervezésben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy a népséget betereljék a magyar festőkhöz is, miután megnézték Van Goghot és társait. Csontváry nem ezt érdemelné és a nagy kedvencem, Koszta meg Mednyánszky sem…