Hazatért a csíki szamuráj

A szamurájvértezet Ebner Jenő plébánostól került a Csíki Székely Múzeum tulajdonába. Ebner Jenő valamikor a két világháború között járt a Távol-Keleten. Hogy hittérítgetett is, vagy csak kirándulgatott, az nem derült ki, mint ahogy az sem, hogyan lett múzeumi tárgy a vért. A múzeum nem tud olyan adománylevelekről, amely az önkéntes adományozást alátámasztaná. Sokkal valószínűbb, hogy a 40-es, 50-es években kobozta el a rendőrség, és a 90-es évekig valamelyik pincében érlelődött.

A fegyverkiállításon látható tárgyak nagy részét a rendőrség kobozta el, így került végül a múzeum tulajdonába. A tárgyakat Nagy István restaurátor tette kiállításképessé, körülbelül másfél évtizedig tisztítgatta és restaurálgatta őket. Most már egész jól néznek ki.

A kiállítás nemrég került haza Gyergyószentmiklósról, és lehet, hogy az udvarhelyiek is megtekinthetik a bolyongó szamurájt. Jelenleg még az asztalokon fekszenek a fegyverek, hogy egy kiadósabb törölgetés után ismét partiképesen csillogjanak a Csíki Székely Múzeumban.

A kiállításról egészen jópofa bemutató füzet is készült, amelynek a grafikai tervét a Gutenberg műhely készítette. A bemutató füzet szerint a távol-keleti szamuráj esetében amit látunk: hiányos japán felső lemezvértezet. Anyaga barnára színezett urusival átitatott, többrétegű textil. Magassága 1100 mm, szélessége 500 mm, súlya 8 kg.

[soós]

2 válasz: “Hazatért a csíki szamuráj”

  1. Fórika Balázs

    Ébner atya tanítványa voltam -marosfői vagyok!- és még a katonaságom után is (1983) ott állt a szamuráj-”páncél” a Papbácsi marosfői házában a gyóntatószék előtt. (Erről sokkal többen tudunk, mint amennyit el lehetne hallgattatni!….)
    Valaki, Valakinek jó pénzért eladta!
    Hogyhogy nincsen semmiféle jegyzőkönyv, sem elkobzásról, sem átadásról, csak úgy megjelenik a Mikó-várban?
    Nagyon örülné(n)k, ha valaki már végre utánajárna és a Papbácsi összes gyűjteménye ( Gutenberg-biblia, kőzetgyűjtemény, régi pénzek stb. ) előkerülne! ( és az emlékére öntött harangról még nem is szóltam…)
    Várakozással és tisztelettel: Fórika Balázs – kántor ( Kézdivásárhely )

  2. Rózsa Zoltán-Márton

    Gyerekkoromban sokat ministráltam az atyánál, igaz csak nyáron, mert nyaralni jártunk Marosfőre. A páncélra nagyon jól emlékszem. Először 1968.-ban láttam, és 1984.-ben még ott volt a “Jenő bácsi” kápolnájában. Erre tanuk is vannak! Meg még sok más értékes és ritka tárgy:Gutenberg-biblia, régi fegyverek(íjpuska), stb. Nagyon jó volna, ha ezen értékek végre egyhelyen, biztonságban az őket megillető helyen lennének, méltó emlékként egy méltatlan halált halt igaz EMBER-nek.
    Rózsa Zoltán-Márton Marosvásárhely-Szurdokpüspöki