Jung, Galla Placidia

Galla Placidia

A harmincas évek elejére szemlátomást visszatért útikedve, mert hosszú utat tett Olaszországban Tóni Wolff kíséretében, s ismét felkereste Ravennát. Meglátogatta Galla Placidia császárnő mauzóleumát is, aki i. sz. 450-ben halálozott el; ez a hölgy mindig is erősen foglalkoztatta Jung képzeletét, olyannyira, hogy animájának tartotta.

A sírkápolna után átmentek az ortodoxok keresztelőkápolnájába, ahol „négy hihetetlen szépségű mozaikot láttak”. Jung nem emlékezett ezekre a mozaikokra. Visszaemlékezéseiben elmondja, hogy az egyik egy keresztelőt ábrázolt a Jordán folyó vízében, egy másik az izraeliták Vörös-tengeri átkelését mutatta, míg a harmadik – ezt Jung csak halványan tudta felidézni – feltehetően egy leprás gyógyítását jelenítette meg. A negyedik, leghatásosabb mozaikon Krisztus kezét nyújtotta a habokban alámerülő Péternek. Tonival megcsodálták a mozaikokat, majd Zürichbe visszatérve Jung megkérte egyik Ravennába induló ismerősét, vegye meg neki az ezekről készült reprodukciókat.

Az ismerős azzal tért vissza, hogy a mozaikok nem léteznek, s Jung további kérdezősködése ugyanerre az eredményre vezetett. Mindebből arra következtetett, hogy Tonival rég eltűntmozaikokat vizionáltak, hiszen oly elmélyülteti foglalkoztatta Galla Placidia személye.

A szkeptikusok kételkednek abban, hogy ez a közjáték valaha is megtörtént, vagy arra gondolnak, hogy Jung és Tóni Wolff talán kábítószerekkel kísérletezett. A többség úgy érzi, hogy a „látomás” túlságosan is kapóra jött Jungnak, amennyiben igazolta azt a vágyát, hogy a „belső legyen hajszálra ugyanolyan, mint a külső, és ugyanúgy a külső is, mint a belső”. Mivel Jung különbözőképpen számol be erről az élményéről – különösképpen pedig magukról a mozaikokról – az Emlékek, álmok, gondolatokban, mint a tantrikus jógáról tartott 1932-es szemináriumán vagy Esther Hardingnak 1938-ban, nagy a valószínűsége, hogy későbbi olvasmányai erősen átszínezték 1932-es élményét, bármi volt is az.

Frank McLynn: Jung élete és munkássága (2. kötet), ford. Béresi Csilla

[kelemen]

Megjegyzések lezárva.