“All Art Has Been Contemporary”

2010. április 26.

Képömleny / bővebb tudnivalók poszthumán módon a fájlnevekben.

(via arrested motion)

{eisengrau}

Gap The Mind

2010. március 29.

…avagy a betiltott iskolai egyenruha és a világ legpenetránsabb illatú gyümölcse

Az UsualVisual szemfülesebb olvasói talán észrevették, hogy kedvenc blogjuk egy ideje valamilyen misztikus erő által irányítva legfőképp nagyvárosokat vett célba.

Ezen expedíciók során a bemutatott téma legtöbbször maga a heverő utca volt, mivel a tapasztalatok alapján a közterületek tükrözik a legjobban az adott város kulturális kedélyállapotát.

Úgyhogy voltak itt graffitik, stencilek, zakkant kocsmák, csecsemők által eltérített űrhajók és egyéb válogatott marhaságok, most viszont először sikerült szembesülni egy olyan várossal, amely a tiltótáblák intézményét emelte művészi magasságokba.

További meglepő adatként ez a város nem egy közel-keleti, szigorú-bajszos katonák által felügyelt iszlám kalifátus, hanem egy kozmopolita, rengeteg náció által lakott, négy hivatalos nyelvvel rendelkező metropolisz.

Persze Szingapúr népességének 15%-át valóban muszlimok adják, de a rendet egy kínai nemzetiségű atyuska, bizonyos Lee Kuan Yew teremtette az indiaiak, malájok, európaiak na és természetesen kínaiak között.
Az említett úriember csekély 30 évig tartotta vasmarkában a várost, majd kegyesen átadta a gyeplőt legidősebb fiának, a jelenlegi miniszterelnöknek, és hát ez a lebonyolítási rendszer ugye mindenkit emlékeztet valamire, tehát pénzt keresni Szingapúrban szabad, de élesebb kritikát fogalmazni, független újságot alapítani már kevésbé.

Szóval rend, az van. Persze a város enyhített a szorításon, és a rendkívül liberális intézkedések eredményeként már nem pecsételnek SHIT feliratot (Suspected Hippie In Transit) hosszú hajú fiatalemberek útlevelébe, azonban továbbra is tilos rágógumit, valamint akár egy szál cigarettát is bevinni az ország területére.

Noha kalapot lehet emelni a rendcsinálás hatékonysága előtt, mert tényleg tökéletesen működik minden, és tényleg nem köpnek a lábunkra, mint Kínában, cserében viszont olyan mértékű anyai gondoskodással és mindenre kitérő aprólékos szájbarágással szembesülünk az utcára kilépve, hogy a táblák alapján azt hinnénk, a várost kizárólag figyelmetlen óvodások lakják.

Az alábbi galériában szép sorban haladunk a legáltalánosabb példányoktól a legelborultabbak felé. És aki logikus magyarázatot ad arra, miért tilos az iskolai uniformis, az kap levélben egy durián ízű cukorkát.

{eisengrau}

(x)más

2009. december 24.

{eisengrau}

(x)

2009. december 22.

{eisengrau}

Por és hamu

2009. december 15.

Házaló ügynökként az UsualVisual beletolta képszerkesztő programtól lucskos mancsát egy dohányzásellenes kampány poszterébe. Az egész ártatlan játéknak indult, és valszeg sajnos az is marad.

Az ihlet (kattra megnő):

És a porszívóügynök verziója (kattra ez is):

Eredeti post a Designpumpán.

{eisengrau}

A hajósok hajósa messzi horizontról álmodik

2009. november 8.


A hajókabin, ahol 3 évig élt a Földet körbehajózó magyar


10:00 UTC (12-45N; 048-42W)
Kicsit kezdek elvadulni. Messze a civilizációtól itt kicsit mások a játékszabályok, és ezekhez kell alkalmazkodni. Ritkán fésülködök, és ritkán mosakszom (nem hordok ruhát). A lábamon néhol még mindig halvér szárad. A szárított halhúst jobban szeretem, mint a konzerv ételeket, vagy a bioételeket. Szóval ez az a hely, amit még az ember nem tudott vagy nem akart megváltoztatni. Ide még az ember nem épített semmit


Este három repülõhal is beesett a hajóba. Az egyik majdnem fejen talált, a másik az oldalamat találta el. Veszélyes így éjszaka kormányozni, mi van, ha a szememet kiveri?
Vacsora: sült repülõhal fõtt krumplival és hagymával.
Este mindig kicsit erõsödik a szél, Bf.5-re.


Talán könnyebben meg lehet érteni Fijit, ha van kellõ házibuli tapasztalatunk. Persze olyan igazai házibuli, ahol legalább 60-80 ember jön össze és reggel sem akarják abbahagyni (Lásd. Galaxis Útikalauz Stoposoknak). Fiji egy nagy parti, itt semmit sem lehet komolyan venni :-) . Mindenki laza, mindenki komolytalan és mindenki folyamatosan poénkodik, itt nincsenek merev emberek

Részletek Méder Áron jachtnaplójából

{eisengrau}

Telefonos játék – Episode I

2009. szeptember 28.

Lassan közeleg a határidő, amiről kiderül, hogy nem is határidő, ugyanis annyira megtetszett nekem az ötlet, hogy úgy döntöttem, ezt a játékot folytatni kell.
Szóval folyamatosan küldhettek be képeket ezután is, és amint összegyűlt néhány, azt közzétesszük.

Itt az első széria, kedvcsinálónak.

A (hitelből) kéttestű tehén, mint a fogyasztói társadalom jelképe, Boar Sebastian gépéből:

Sütő Zsolt enteriőrjei, gyanúsan széleslátószögű perspektívából, gyanúsan hiányzó EXIF adatokkal, viszont megfelelően szemcsés minőségben:

…valamint így néz ki a világmindenség meg minden Nagyi zsebében:

{eisengrau}

Athéni iskola II.

2009. szeptember 17.

Kicsit megcsusszanva (másfél év, mi az?) az UsualVisual proudly bemutatja Monsieur Cannibalt.

Egy görög képzőművészetis végző viseltes dolgai:

{eisengrau}

Létfontosságú információk három és fél ázsiai nagyvárosról – BANGKOK, KUALA LUMPUR, HONGKONG (és Makaó)

2009. szeptember 6.


…melyben a főhős önkéntelenül is a szexuális turizmus áldozatává válik, alkoholt fogyaszt, patkányokkal harcol és tüntetésbe keveredik

Következzenek tehát olyan közérdekű tudnivalók ezekről a gyakran frekventált helyekről, amiket mindenki mindig tudni akart, csak soha nem mert megkérdezni, továbbá ezek nélkül teljes életet élni képtelenség, úgyhogy kezdjük rögtön fontossági sorrendben:

– Bangkokban a taxik nagy része rózsaszínű.

– Hongkongban több ember él vagy dolgozik a 14. emelet fölött, mint bárhol máshol a világon.

– Kuala Lumpurban van a világ legnagyobb fedett madárparkja.

– Az átlagos thai kurva se nem különösebben szép, se nem különösebben olcsó (egész konkrétan 40-80 euró között mozognak, de a kurvázásnak számos formája létezik, az utcai igénytelentől az akváriumban elénk helyezett 120 lányból történő válogatáson át a go go bárok lehúzásáig). És akkor még nem beszéltünk a ladyboyokról.

– Az emberek e három (és fél) város közül legkevésbé Hongkongban beszélnek angolul, ami a város történelmét nézve minimum meglepő. A legkönnyebben KL-ben boldogulunk angoltudásunkkal, ott jóformán kötelező az angoloktatás az iskolákban – volt is emiatt tiltakozás.

– A buszokról Bangkokban mindenhol le lehet szállni, nemcsak megállókban.

– Hongkongban egy liter átlagos márkájú tej 3-4 euróban kerül. Nem minden ilyen drága, dehát ugye a tejtermékeknek nincs igazán hagyománya Ázsia keleti felén.

– Makaóban van a világ (állítólag) legmagasabb bungee jumping site-ja, ami egy 233 méteres tévétorony. És ugyanitt található a világ legnagyobb kaszinója is. Tulajdonképpen az egész város Ázsia válasza Las Vegasra, és így a felnőttek vidámparkja, tehát a kelet-európai kurvák fő célpontja.

– Kuala Lumpurban a nők vagy kétujjnyi miniszoknyában, vagy mindent eltakaró fekete csadorban járkálnak. És akkor még ott vannak a lakosság jelentős százalékát kitevő indiaiak. Meg a turisták.

– Hongkongban a gyorséttermekben az emberek fele eldobható műanyag kesztyűvel eszik.

– Kuala Lumpurt két monszun is érinti, így nem igazán beszélhetünk száraz meg esős évszakról.

– Mindhárom városban baloldali közlekedés van.

– A legjobb nők egyértelműen Hongkongban vannak.

– Kuala Lumpurban olyan ciripelős, gőzölgő, vijjogó, kereplő dzsungelt találhatunk alig 15 percnyire a központtól, hogy Steve Irwin reinkarnációja legyen a talpán, aki 4 méterre be tud hatolni láncfűrész, lángszóró és rájákra is kiterjedő életbiztosítás nélkül.

– Bangkokban a tuk-tuk drágább mint a taxi, és csak kis távolságokra visz. Cserében életveszélyes manővereket hajt végre minden utcasarkon, és csak a célnál fékez.

– Bangkokban a kormányellenes tüntetés headkvártélya leginkább egy éjjelnappali piacra hasonlít, ahol jóllakhatunk, vehetünk szuveníreket és még masszőrök is vannak.

– Lehet, hogy Bangkokban flambírozott csótány meg pácolt hernyó is kapható, azonban a legcukibb állatokat Hongkongban lehet elfogyasztani. Különösen a teknősök örvendenek nagy népszerűségnek, de a dunsztosüvegbe eltett kígyószeleteket is veszik azért.

– Bangkokban LED-ekkel kivilágított elefántok is vannak az utcákon.

– Mindhárom város jobb részein éjjel háromkor majdnem ugyanannyian vannak az utcákon, mint nappal, és nem csak a night marketek rendkívüli népszerűsége miatt. Továbbá Hongkongban a tömegközlekedés is legalább annyira sűrűn működik.

– Kuala Lumpur (és Malajzia úgy általában) infrastrukturális meg mindenféle fejlettségben legalább 50 évvel megelőzi Romániát. Bangkok csak 15 évvel.

– Egy 0.33-as sör Kuala Lumpurban elképesztő 2 euró az üzletben, vallási okokból persze. Ez azért elképesztő, mert ugyanakkor fél euróból már jól lehet lakni.

– A legkevesebb turista Hongkongban van, a Nagy Fehér Embert meg egyenesen lefényképezik a helyiek. Makaóban viszont a turisták (igaz, kínai turisták) képezik a népesség 95 százalékát. A két város 60 kilométerre van egymástól.

– Bangkokban természetesen külön kurvanegyed, sőt kurva-bevásárlóközpont található, és lerí az egész iparról, hogy a turistáknak van berendezve. Hongkongban viszont az egész város tele van velük (ezt utcára kihelyezett árlistákkal bátran hirdetik is), és szinte kizárólag belső piacra dolgoznak.

– Mindhárom városban aránytalanul sok a plázaszerű bevásárlóközpont.

– Tényleg Makaó pénznemének van a leghülyébb neve a világon, és ez nem más, mint a Pataca. Azonban így hirtelen értelmet nyer a “nincs egy petákom se” szófordulat.

– A Kuala Lumpur mellett található „mesterséges” város, Cyberjaya rendelkezik a legmenőbb településnévvel kerek e világon.

– Makaóban a kínai mellett minden ki van írva portugálul is.

– KL-ben havonta 12 óriáskígyót gyűjtenek be a hatóságok. Ez a város élővilágát tekintve szerintem elég alacsony érték.

– Hong Kongban található a világ egyik legmagasabb népsűrűségű pontja. A Mong Kok körzetben 1 négyzetkilométeren 130.000 ember harcol a túlélésért. Bukarestben (lehet ez a város egyáltalán példa?) ez az érték átlagosan 8.000.

Fauna:

Bangkok: patkányok, szúnyogok, gekkók, csótányok, patkányok, kutyák, macskák, patkányok, százlábúak és még ki tudja miféle sok civilizációs szörnyszülött.

Kuala Lumpur: mivel a város helyén néhány éve dzsungel volt, ezért patkányok helyett a belvárosban mókusok rohangálnak, a külvárosok tele vannak jópofa majmokkal, a parkok hatalmas, barátságos gyíkokkal és színes madarakkal.

Hongkong: steril. Néhány légy a piacon, talizmánként árult orrszarvúherék a kirakatban.

Miért érdemes hol élni mennyit:

1 nap: Makaó. Kaszinók, nők (=román kurvák), partik. De nem több. És csak éjjel néz ki jól.

1 hét: Hongkong. Noha ez a legnyugatiasabb város, ennek megfelelően eléggé drága, és látnivaló sincs túl sok ahhoz képest, hogy a világ egyik központja. Viszont roppant menő.

1 hónap: Bangkok. Óriási, kaotikus, kellemesen lepattant, a klíma emberi fogyasztásra nem alkalmas, de kell egy hónap, hogy mindent végignézzünk – azonban a szükségesnél egy perccel se többet!

1 év: Kuala Lumpur. Egzotikus, civilizált, barátságos, tiszta, sokarcú, iszonyatosan olcsó, és nem utolsósorban itt van az AirAsia főhadiszállása, amivel petákokért bejárhatjuk egész Dél-Kelet Ázsiát.

* igen, az egész ötletet innen loptuk, noha inkább kiegészítés a jóval gyengébb eredetihez, és biztos ők is lopták valahonnan
** igen, túltengenek a cikkben a kurvák, dehát valakinek már rendet kellett vágnia ebben a témában is

{eisengrau}

Telefonos játék

2009. augusztus 7.

Kedves Olvasó!

Ezennel meghirdetjük telefonos játékunkat, ami abból áll, hogy mindenki küldjön be mobiltelefonnal készített képeket. A legjobbak kikerülnek az oldalra, majd a közönségszavazat alapján az első helyezett egy féléves UsualVisual előfizetésben és örök dicsőségben részesül.

Ide küldjétek: usualvisual1 KUKAC gmail com
Témakör: bármi, ami esztétikus, elgondolkodtató, vagy egyszerűen csak vicces
Beküldési határidő: szeptember 30

Vigyázat, duplán ellenőrizzük az Exif adatokat, csak semmi trükközés :P

Czech Tech II.

2009. június 8.

A csehek zsenialitása szerencsére nem korlátozódik az állami támogatású intézmények keretei közé, hanem megjelenik az utcán, sőt a hegyekben partizó szubkultúrákban is.

Az előbbire a legérdekesebb példa egy ügyesen eldugott, ám bizonyos helyiek körében jól ismert kocsma – ha egyáltalán ez a megfelelő kifejezés erre a teljesen elképesztő cyber- és steampunk birodalomra, amihez foghatót talán egész Európában nem találhatunk.

És ez, mint a lenti galériában láthatjuk, nemcsak a (természetesen) kiváló sörnek köszönhető.
Sok szót pazarolni rá nem is érdemes. A tulaj saját kezűleg fejleszti folyamatosan a dekót, szóval előfordulhat, ha a délutáni sörözésünk során épp két asztallal arrébb ügyködik magába fordulva a forrasztópákával. A helyiség így folyamatos átalakulás alatt van, mint egy élő kiberorganizmus, ami diszkréten pislákoló LED-jeivel, és örökmozgó alkatrészeivel még Molly Millions-nak is műkönnyeket csalogatna tükörszemei mögé.

In Memoriam Daniel Tvrdík

{eisengrau}

Czech Tech I.

2009. május 18.

Prága részint giccsesen történelmi belvárosának, de inkább kétségbeejtően olcsó és jó sörének köszönhetően nem úgy vonult be a köztudatba, mint az előremutató irányzatok fellegvára, pedig az ex-szocialista tömb legcsavartabb megvalósításaival rendelkezik.

Hogy ez a csehek túlzott sörfogyasztásának (melyben egyébként döntő szerepet játszik az idegesítő turisták mindent elöntő hada) vagy az ország társadalmi és mentális összetételét meghatározó geopolitikai fekvésének, esetleg bohém múltjának tudható be, ebből a bejegyzésből biztos nem fog kiderülni. Legyen elég annyi, hogy bármi újat találunk ki a művészetek vagy design terén, biztosak lehetünk benne, hogy a csehek minimum harminc éve megcsinálták, ráadásul jóval színvonalasabban.

Ott van például a turistaközpontban ügyesen elrejtett, lovát hasán megülő, levegőben lógó nemzeti hős, vidám fricska az elcsépelt megoldások kedvelőinek.

De elővehetjük a méltatlanul elhanyagolt TV-torony példáját, ahova szerencsére kevés turista látogat el, pedig óriási csecsemők, arcukon pénzbedobó nyílásokkal, már évtizedek óta próbálnak lassított lejátszás üzemmódban felmászni az Omicron Persei VIII bolygóról 2097-ben ide teleportált hullámkibocsátó objektum tetejére.

Nagy ámulatokba eshet az is, aki a közvélemény megrökönyödésével dacolva sörözés helyett múzeumba látogat. Kétségkívül népszerűtlen megmozdulás, ugyanis a hektárnyi épületben egyedül kóricálunk. Ez egyrészt elég exkluzív érzés (elönt önnön fontosságunk tudata, miszerint a sok termet csak nekünk fűtötték ki), másrészt meg szépen leültet mindenkit, aki addig magát zseniális gondolatok kiötlőjének hitte.

Folytköv.

In Memoriam Daniel Tvrdík

{eisengrau}